Több száz millió forintos kár érte a vadállományt az Országos Magyar Vadászkamara becslése szerint, ám a pontos összeg megállapításával az aratás végéig várni kell. A legnagyobb veszteséget az apróvad szenvedte, de a vaddisznót, az őzet, a szarvast is megtizedelte a katasztrófa. Közel százötven vadászterületen korlátozásokra, vagy akár vadászati tilalomra is szükség lesz, hogy a természet regenerálódni tudjon.

Állati tetemek hevernek megtépázott bokrok alatt. A heteken át tartó esőzés és árvíz után lassan bomlani kezdenek a felpüffedt maradványok. Másutt a felismerhetetlenségig kifacsart bútorok, egy gazdátlanul heverő cipő, vagy egyéb használati és berendezési tárgyak emlékeztetnek arra, hogy a víz keresztülszáguldott egy közeli településen, tanyán. Hasonló kép szinte bárhol fogadhat minket az országban. Az idős emberek között is kevesen vannak, akik emlékeznek ilyen nagy és hosszan elnyúló kiöntésre. Az áradás heteiben egy fél ország küzdött a gátakon, míg a másik fele igyekezett segítségükre lenni. A pusztítás ennek ellenére hatalmas.
– Csak az agráriumban jóval több mint négy és fél milliárd forint a kár – tájékoztatott Czerván György, az illetékes vidékfejlesztési államtitkár. A belügyminisztérium becslései szerint a százmilliárd forintot is meghaladja majd a védekezés és a helyreállítás költsége.
Amíg házak, emberek voltak közvetlen veszélyben, kevés szó esett az állatvilágról, a természet önpusztításáról. Pedig a kár egyes régiókban ezen a téren is jelentős. A lapunknak nyilatkozó vadászok, vadgazdaságok elmondták, hogy a talajszint közelében élő apróvad szaporulata esetenként százszázalékos veszteséget szenvedett. A tojásokat, a föld üregeiben megbúvó újszülött kisállatokat menthetetlenül elmosta a víz. A nagyobb jószág – vaddisznó, őz, szarvas – is sok esetben arra kényszerült, hogy malacát, gidáját, borját hátrahagyva meneküljön az elöntött erdőkből.
– Gemencen 300-400 vadmalac és mintegy százötven szarvasborjú veszhetett oda az árvíz idején – közölte Fodermayer Vilmos. A helyi erdő- és vadgazdálkodási társaság vadászati ágazatvezetője ugyanakkor jelezte: mindez csak halovány becslés, hiszen a terület a visszavonuló víz után maradt sár és hordalék miatt egyelőre bejárhatatlan. A felnőtt állatokból kevesebb hullott el, de biztosat csak hetek múlva lehet mondani. – Addigra kiderül, hogy mekkora a járulékos veszteség. Mert ilyen esetben azzal is számolni kell, hogy az állatok fertőzött vízből isznak, megeszik a sáros leveleket, és ettől megbetegszenek. Illetve hogy az esetleg napokig vízben állt nőstények felfáztak, emiatt elapadt a tejük, s így nem képesek tovább táplálni utódaikat – magyarázta a szakember.

Amerre a szem ellátott, víz uralkodott szinte mindenütt Fotó: Nagy Béla

A gemencieknek nem kis munkája van abban, hogy az állatállomány pusztulását a lehetőségekhez képest sikerült alacsonyan tartani.
– Amikor az első veszélyjelzést megkaptuk, az árhullám még nem ért Magyarország területére, így volt néhány napunk, hogy a vadmentő dombokra élelmet helyezzünk ki, továbbá hogy az ártérből a magasabban fekvő területre csalogassuk az állatokat – idézte fel a mentés kezdetét Fodermayer Vilmos. Hozzátette: ennél többet nem nagyon tehettek.
Amikor a folyam kiönt, az idősebb vad, amelyik már találkozott árvízzel, tudja, mi a teendő, s fiatalabb társait is kivezeti a veszélyből. Baj akkor történik, ha az áradás túl gyors, és az állatoknak úszniuk kell. A víz alá került bokrokba ugyanis könnyen beleakadhatnak, ez pedig legtöbbször a végüket jelenti.
– Mire egy-egy ilyen szerencsétlenül járt jószágot észreveszünk, általában már a végkimerülés szélén van. Egy malacnak, borjúnak talán tudunk segíteni, de egy felnőtt állatot ilyen állapotában sem lehet csónakba rakni és biztonságos helyre szállítani – figyelmeztetett a gemenci vadász.
– Szívszorító látvány, amikor az állatok a vízben állva várják, mi lesz a sorsuk, ám még ilyen helyzetben is komolyan mérlegelni kell, hogy megpróbáljuk-e csónakba tenni őket. A stresszes vad ugyanis könynyen kárt tehet magában, ha megzavarjuk; ellenben – mivel az élete múlik rajta – napokig kibírhatja az elárasztott terület kellős közepén – tudtuk meg Varró Zoltántól. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vadász elmondta, mivel többnyire területükhöz ragaszkodó jószágokról van szó, a kimenekített állatok gyakran azonnal visszaindultak oda, ahonnan hozták őket. A nagyvad ennek ellenére az északi országrészben is kisebb veszteséget szenvedett, mint apróbb társai, amelyek szaporulatát szinte egy az egyben elvitte a víz.
Szemben Gemenccel, ahol volt elég ember, hogy megerősítse a védműveket, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a helybéliek és önkéntes segítőik sokszor saját településüket sem győzték védeni, így az erdőkre már nem futotta az erejükből. Varró Zoltán szerint ez önmagában még nem vezetett volna ekkora veszteséghez, mivel a Sajó és a Hernád árterén élő állatok hamar a magasabban fekvő részeken kerestek menedéket. Egy gátszakadás miatt azonban a víz, mely egy óra alatt egy métert emelkedett, ezeket a területeket is elmosta, sok állatot csapdába ejtett vagy a falvakba űzött.
A vadász úgy vélte, a vadállomány az idei csapást csak három-négy év alatt fogja kiheverni. Mint elmondta: nemcsak az árvíz, de a hideg esős idő is megtizedelte a fiatal jószágokat szerte az országban. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében most egy darabig biztosan korlátozni kell a vadászatot – közölte Varró Zoltán, majd hozzáfűzte: az is lehet, hogy egy időre el kell felejtenünk ezt a nemes sportot az árvíz sújtotta részeken.

A kényszer nagy úr. Az apróvad szaporulatát sok helyütt gyakorlatilag teljesen elpusztította az árvíz Fotó: MTI/

Szigetváry ZsoltEzt az Országos Magyar Vadászkamara is megerősítette. Pechtol János, a szervezet főtitkára elmondta, Borsod-Abaúj-Zemplén megye mellett Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád is jelentős károkkal számol, de nagymértékű vadpusztulást jeleztek Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint egy sor dunántúli megyéből is.
– A kárösszeg több száz millió forint – százezernyi apróvad pusztult el, de a vaddisznókat, őzeket, szarvasokat is megtizedelte ez az évtizedek óta nem látott méretű természeti csapás – közölte a főtitkár. Hozzátette: a kamara mint a vadászok képviselője csaknem hétmillió forinttal segíti az árvízkárosultakat. A természet újjáéledését pedig sok szervezet a maga módján, pénzzel vagy élővad felajánlásával segíti.
– Még így is évekbe telhet, mire az élővilág magához tér – vélekedett Pechtol János. Tájékoztatása szerint ezt nehezíti, hogy az apróvadállomány már az árvíz előtti években is csökkenő tendenciát mutatott, a mostani természeti csapás pedig számos állat élőhelyét tette tönkre.